AutóKiemelt bejegyzések

Genf 2019 elektromos autó bemutató – 1. Rész

Handrás idén elutazott Genfbe, hogy lencsevégre kapja, milyen elektromos autókkal utazunk majd a nem is olyan távoli jövőben.

Múlt hét szerdán az Evolution konferencián beszéltem volna, de ledöntött valami kórság a lábamról. Egy nappal az előadás előtt kellett lemondanom, valszeg most páran nem szeretnek emiatt, de tényleg nagyon beteg voltam. Ráadásul csak 4 napom volt meggyógyulni, mert már megvolt a repjegyem a genfi autóshowra. Nagyjából össze is szedtem magam, vasárnap már jól voltam. Hétfőn kimentem Genfbe, még aznap este részt vehettem a VW group VIP rendezvényén, ülhettem az e-tron GT-ben, az elektromos Buggy-ban, a Seat koncepcióautóban, ott volt Shmee150, aki hatodszorra se tudta felvenni a beköszönést, megnéztem az új Aventadort, Veyront, meg ilyeneket, szóval minden nagyon happy volt. Este 11-kor már a hotelben voltam, ahol kicsit hideg volt, meg a taxi 12000 forintért vitt 7km-t, de már vártam a másnapot.

Hétfőn korán reggel kimentem a Palexpóra és elkezdtem a forgatást. (Taxi 14k mert dugo volt 😅) Akkor már kicsit szipogtam, de ez volt a kisebb bajom. Kb egy órája forgattam, amikor a Hyp-r-es srácok beletrollkodtak az egyik felvételembe. Lepacsiztunk, aztán kértem tőlük egy fülest – mert azt sikeresen otthon felejtettem – hogy ellenőrizzem a hangot. És akkor leizzadtam! Akadozott a hang, pedig pár méterre voltam csak a Rode vevőjétől. A setup egyébként egy szénszálas kis állvány volt, amit Marcinak neveztem el, az tartotta a Ronin-S-t, amin a Sony foglalt helyet, egy kontrolmoncsival, meg a Rode vevővel. Áldottam a srácokat, hogy legalább az elején kiderült a probléma, különben a teljes aznapi anyag kuka lett volna, max este a hotelben vettem volna észre, hogy szar a hang és akkor tuti felakasztottam volna magam.

Az volt a gond, hogy a rengeteg wi-fi és a forgatócsoportok rádiós cuccai miatt egyszerűen nem volt elég csatorna az éterben. Gondoltam váltok csatornát, de aztán rájöttem, hogy később más csatornán is lehet gond. Gyorsan döntöttem. Ez így kuka, akkor dugjuk bele a mikroportot a kamerába. Igaz, hogy így szarabb lesz a minőség, meg csak a jobb oldali csatornán lesz a hang, de még mindig jobb, mintha akadozna. Így is lett. Kicsit torzított, meg nem mehettem 1 méternél távolabb a kamrától a rövid zsinór miatt, de volt hang. Egészen délutánig, amikor egyszer csak észrevettem, hogy a kontrolmonitoron nem mozog a zöld csík, ami a hangot jelzi… Fuck!

Akkor izzadtam le másodszor. Vajon mióta nem megy a hang és egyáltalán miért nincs hangom??? Visszanéztem a felvételeket, három autónyi hang hiányzott, sima némafilmek voltak. Miért? Mert tönkrement a mikroport. Áldottam az eszem, hogy bedobtam a fotóstáskába egy tartalék mikroportot is. Átdugtam, ismét volt hang. A három autót újra kellett venni, ezzel újabb egy órát buktam. Ugyebár nem az tart sokáig, amig az ember elmondja azt a pár perc szöveget. Hanem odamenni a standhoz, jó fényeket keresni, megvárni míg a kínaiak elkotródnak az útból, kivárni, hogy a szomszéd standon végre ne dübörögjön a zene, kamerát beállítani, meg ilyenek.

Így telt a nap egészen zárásig forgattam. Azt már láttam, hogy nem végzek mindennel, és másnap hazarepülés előtt még vissza kell jönni. A nagyobb baj az volt, hogy egyre szarabbul voltam, szépen visszajött a betegség. A Vezess.hu-s srácokkal mentem el vacsizni, ott már beszélni alig bírtam. Vályi Pista adott Coldrexet, ami valszeg megmentette a következő napot. Nagyjából.

Alvás nyilván nem nagyon volt. Bár a coldrex 11-kor kiütött, valamikor hajnalban bedugult orral kiszáradt szájjal, izzadva ébredtem. Sebaj, legalább nyitásra ki tudok menni – gondoltam.

Így is tettem. Megborotválkoztam a hotel két pengés szupergagyi borotvájával, mert a sajátomat otthon hagytam. Borotvahabot legalább vittem, de így is mintha rozsdás baltával karistoltam volna a bőrömet. Mindegy, a célnak megfelelt. Visszavettem az előző napi büdös pólómat, hogy a kész anyagban ne cserélődjenek a pólók rajtam, kicsekkoltam és kimentem a kiállításra. Újabb 12000 ft a taxiért. Hát igen, Svájcban rohadt drága minden. Hotelszoba 300 euro, a palaexpóhoz közel, 1000-2000 euró. Szóval inkább taxi.

A gépem 1-kor indult haza, addig kellett felvenni a hiányzó autókat. Ez nyilván nem sikerült, pár érdekes koncepcióautó kimaradt, de 12-kor úgy gondoltam nem ártana elindulni a reptérre. Vinyusék mondták, hogy gyalog is közel van, csak át kell menni a hídon és ott a reptér. Jah, csak onnan még 1 km a terminál, összesen 2 km. 😀 Volt tehát egy futásom, izzadtan büdösen, levegőért kapkodva, de végül simán elértem a gépet. Aznap este majd még két napig vágtam az anyagot, de elkészültem vele.

Tudom, hogy a fentiek senkit nem érdekelnek, de Andi írt, amíg kinn voltam, hogy milyen kipihent vagyok az insta sztorikon és milyen jól nézek ki, gondoltam megírom, hogy a jól kinézés mögött mi volt valójában. Lehet csak az történt, hogy a takonytól felpuffadt fejem kisimította a ráncokat haha. 🙂 Na jöjjön az első rész, Íme:

Forrás: ZöldAutók

Ajánlott cikkek

Close
Close